A húsvét meglepően jól telt. A rotterdami kirándulás és az azt követő buli sokat javított az addig egyébként kissé nyomott hangulatomon, és kezdtem egyre jobban érezni magam.

Pénteken Good Friday volt, húsvét első napja, amikor is hivatalosak voltunk Ton Veenhez, az egyik itteni tanárhoz. Mr Ton egyéb iránt több, mint egyszerű tanár, nem tudom mi a posztja, de egyike azoknak az embereknek, aki velünk, Erasmusosokkal foglalkozik. A vendégség nayon kellemes volt, ettünk finom holland sajtot, vittünk finom magyar bort, és kellemeset beszélgettünk. Érdekes, de a holland házak belülről sokkal nagyobbnak tűnnek, mint kívülről.

Szombaton piac volt Edében, ahol többek közt magyar kürtöskalácsot is lehetett kapni. Különben a piac nem hozott annyira lázba, reméltem, hogy itt lehet majd normális zöldségeket kapni, de a holland annyira hazafias nemzet, hogy még a paradicsomuk is narancssárga. Szerencsére ízre nem rossz. Hentespult itt sem volt, amit kimérve lehetett kapni, az a hal meg a rák volt, de itt pl. a heringet úgy eszik, hogy megfűszerezik, majd nyersen egyben lenyelik. Én ennyire nem vagyok vad, beértem azzal az extremitással, hogy ettem egy epret meg egy szőlőt.

Vasárnap ünnepi ebédet ültünk, dörgicsei csibelevessel, és hidegtállal. Itt nincs közötött sonka, sem torma, úgyhogy nem volt az igazi, de nagyon finom volt. Ezúton is köszönet érte a lányoknak!

Este pedig megtoldottuk az egészet egy jó nagy hamburgerrel, amit Ádám csinált, úgyhogy neki is tisztelet!

Amint a vasárnap hétfőbe fordult, megejtettük a locsolkodást is. Csak Judit és Zsófi kapott egy adag vizet, pedig úgy terveztük, hogy midnekit meglocsolunk, de aztán elmaradt. Reggel pedig várt minket a küszöb előtt fejenként egy csokitojás.

Utólag azt kell mondjam, a Húsvét fordulópont volt abból a szempontból, hogy akkor kezdődött a főző verseny, miszerint minden második nap a lányok főznek, minden elsőn pedig mi. Az a bizonyos hamburger egy lélektanilag nagyon fontos pillanatban érkezett, és azóta rendesen eszünk.

A képeket Ádám csinálta, köszönet érte.