Ma vasárnap van, ami azt jelenti, hogy az iskola zárva van, és nem tudok nethez jutni. A mai nap eddig alvással és evéssel telt, a továbbiakban pedig megírom majd az első házi feladatomat, este pedig átjön Wilbert, a buddym egy barátjával, Robbal, és filmet fogunk nézni.

Tegnap ott hagytam abba, hogy bár bezártak minket az iskolába, de találtunk egy ajtót, ami kifelé nyitható, de befelé nem, így ki tudtunk jutni az épületből. A biciklik viszont bentmaradtak. Bár nem volt túl jó idő, mi mégsem mentünk egyből haza, inkább még kicsit neteztünk a suli előtt egy padon, mertott még működött a wifi. Kb egy órát lehettünk még ott, többször körbe jártuk azért az épületet, hátha valahol be tudunk menni a cangákért. Amikor már majdnem feladtuk, észre vettem, hogy az egyik oldalsó bejáratot valaki idő közben kinyitotta. Bár nem sejtetett túl sok jót, hogy a bejárat mellet egy securitis autó parkol, de ne volt más lehetőségünk, úgyhogy bementünk.

Nem akarom nagyon hosszúra nyújtani a történetet, a lényeg annyi, hogy a biztonsági őr egy riasztás miatt jött ki (kb. 1 órával a riasztás után), és csak véletlenül vett észre minket, hogy visszük kifelé a biciklinket. Szerencsére kiválóan beszélt angolul, és nagyon kedves volt (otthon egyik sem fordul elő, nemhogy egyszerre mindkettő). Elsőre azt hitte, hogy amikor bementünk, már akkor is zárva volt a suli, de amikor elmagyaráztuk, hogy mi történt, akkor szó nélkül elengedett minket, és további jó napot kívánt. Az útlevelünk adatait azért felírta, de nem hiszem, hogy lesz folytatása az ügynek. Legalábbis remélem.

Azért, hogy ne legyen unalmas a nap, hazafelé még kaptam egy defektet a hátsó kerekembe, úgyhogy most teljesen használhatatlan a bicajom.

Update: van kerékbelső, meg ragasztó, meg egyéb bicaj szerelő alkalmatosság a common room-ban, úgyhogy holnap reggel megcsinálom a biciklim kerekét.

Wilberték mégsem jöttek át, viszont meghívtak magukhoz vacsorára holnapra. Nem tudom, hogy ez holland meghívás lesz-e, vagy magyar, de azért viszünk mi is valami ajándékot.

Este fele pedig meglátogatott minket Ton Venn, az egyik koordinátor, aki eddig külföldön volt. Nagyon kedves és közvetlen bácsi (mint midneki akivel eddig itt találkoztunk). Megnézte, hol lakunk, és megígérte, hogy csinál nekünk internetet, bármi is az ára, mert az nonszensz, hogy Hollandiában 2009-ben nincs internet a szálláson, amikor minden országban, ahonnan jöttünk, ez alapvető. Beszélt is a housekeeperrel, és kiderült, hogy be van vezetve a net a házba, úgyhogy remélhetőleg most már igen hamar rendeződik ez a dolog. A housekeeperről különben eddig azt gondoltam, hogy valami alkoholista állat, és bár ezt nem zárom ki még most sem, az mindenesetre kiderült, hogy nagyon jó fej. Megkérdeztük, hogy fogadhatunk-e vendéget éjszakára is, mire közölte, hogy akármit csinálhatunk, úgysem látja. :D